Milliárdostól a háromlábú kutyáig... 
    - olyan szerencsétlen vagyok!- sóhajt a milliárdos. Oka is van rá. Pár milliócska összegyűlt a "külön szivarzsebében", és volna is egy jó vétel komplettebb magánrepülőgépre, de... De ez a rohadt üzlet. Ha most befektet nem csak, hogy a cége jövője lesz még stabilabb, de a haszon, a haszon is növekszik...
    - olyan szerencsétlen vagyok! - Bosszankodik a szálkaképű irodavezető. Pár nap múlva valóságos bankettet tart. Ötven éves lesz, a főnökét is meghívta, el is várta volna. De, sajnos, sajnos, meghalt a "fennsőség" anyósa, így ugye nem ildomos lagzizni, maximum tort ülni. Apró betűvel megjegyzendő: a gyászoló fő-főosztályvezető először gondolta úgy, hogy az "anyuka" valami értelmeset cselekedett...
    - olyan szerencsétlen vagyok!- taknyosbajszú parasztember morgolódik. Már csak kétsornyi krumplikapálás van, volna, aztán ide a krumpliföldre se kellene jönnie egy darabig. De hát az eső egyre jobban belejön. Három lábon sántikáló kutyája felpúpozza a hátát, hogy az esővíz lecsurogjon róla. Az ember hirtelen fordul, nagyot káromkodva belebotlik a kutyába. Az felgurul, most már sáros is...
    - olyan szerencsétlen vagyok!- vinnyog a háromlábú, most már sáros is kutya...